Igen, a Belfast. Egyszer, ha tehetem, elugrok Londonba, és megnézem. Nameg sok mást is. Elugranék Hendonba, az Imperial War museumba, a Természettudományi múzeumba, stb.

Bovington?

Panther írta:

Ezek közül csak a Belfast-ot és az Imperial War múzeumot láttam. A Belfast nekem sokkal érdekesebb volt.
Sinsheim sokkal közelebb van és sokkal nagyobb is mint az I.W. múzeum, ott az egyik nagy csarnokban (kb. 50x100m) csak II.VH.-s járművek vannak kiállítva. Van szabadtéri része is és egy másik csarnokban a polgári járművek vannak kiállítva. Pl. a Blue Flame is. Nem messze van Sinsheim-től Speyr, hasonló jellegű csak kisebb, de ott egy komplett tengeralattjáró is ki van állítva, belülről is meg lehet nézni. Prága Kbely sem rossz, meg Krakkó sem, de ezeken a helyeken csak repülőgépek vannak kiállítva. Régen láttam még a Belgrádi és Kairói múzeumot is, de ezek kisebbek közé tartoznak. A belgrádit még a hatvanas években láttam, erről nincs, de a többiről vannak fényképeim. Ja, még voltam a luzern-i és bécsi múzeumokban is. A luzern-i a jelentősebb.

Én jártam Krakkóban, de csak a belvárosban és a Wavelben. Akkor látogattam el Aushwitzba (elnézést, ha rosszúl írom) is, az A táborba. Mély nyomot hagyott bennem.

Belgrádba én is elnéznék, ott van legközelebb Panzer IV, Stug III és 35(t), M3 Stuart, stb.

Bovington is a listámon van, akárcsak Saumur és Kubinka, nameg munster, de nemigen mostanában lesz pénzem elmenni bármelyikbe is. Ilyen a popszakma...

Speciel én még a határt se léptem át, legtávolabb az otthonomtól Veszprém és Gyermelyben voltam.

De azért jó volna egy-két olyan helyre elmenni...

Én három orzágban voltam eddíg, de csak két tankot (mindkettő T-34/85) láttam életemben, de bezzeg Gripent a házam felett már vagy 4-szer. Egyszer egy géppár még kiskoromban alacsonyan áthúzott a hát felett. Szerintem abból, amire emlékszem, vagy a Migjeink voltak, vagy F-15-ösök, de az valószínűtlen.

És amúgy elég messze lakom Kecskeméttől...

A He 112 alulmaradása a Bf 109-essel szemben politikai döntés volt végül, vagy összességében valóban gyengébb tulajdonságokkal bírt? Az előbbit gondolom igaznak, de olvastam ilyet is olyat is.
A bonyolultabb gyárthatóságot hozzák fel még a Heinkel negatívumaként. (pl. eliptikus szárny)Ez ekkora gond lett volna, vagy csak újabb ürügy? Értem én hogy tömeggyártásnál az egyszerűség fontos, de a jobb rep. tulajdonságnál (ha megvolt) is fontosabb?

Hasonlóan gondolom a a He 280 vs. Me 262 esetében. Azaz a Heinkel volt a jobb konstrukció, mégis a Messerschmitt nyert.

Hayate írta:

A He 112 elődje a He 100 volt, szintén elliptikus szárnyakkal és felületi hűtővel. Ezzel kisebb lett a légellenállás és nagyon sérülékeny a gép. Sajnálatos, de háborúban nem lehet kizárni a sérüléseket, pl. belelőnek. Felületi hűtő esetén egy találattól nagy valószínűséggel a motor igen rövid időn belül besül, azaz leáll. A He 112 volt az utódja, amin már sokat egyszerűsítettek, de a Me 109 még így is sokkal könnyebben volt gyártható. Nem a gyárthatóság volt az elsődleges ami a Me 109 javára billentette a mérleget, hanem egyszerűbb szerkezet többet bír ki és nehezebb eltalálni is.

Az is igaz, hogy Heinkelt nem igazán favorizálta a német vezetés. A He-112-nek volt egy egyszerű, de fontos előnye is: a futómű szélesebb nyomtávja. Ez le és felszállás esetén sokat könnyített volna a pilóták életén, akárcsak később az Fw-190-es esetében.

De ez azért nem olyan döntő, mint az egyszerű és gyors gyárthatóság.

Gondolom az sem ártott az üzletnek, hogy Willi Messerschmitt összebratyizott Hessel, Göringgel stb.

Érdekes, hogy 3db He 112-est Magyarország is vásárolt. Sőt a licenszét is meg akartuk szerezni, de Heinkelék nem adták.

Nem is biztos, hogy tudtuk volna gyártani. Ha csak arra gondolok, hogy mi lett a Pak-40-es hazai gyártásából a rossz minőségű anyagok miatt...

Tud valaki nekem valami infót mondani a Focke-Achgelis Fa 269-esről???

Az a kétrotoros helikopter, amit állítólag bevetettek 45-ban?

Ez egy korai konvertiplán volt. Csak nem tudok róla sokat!

Ezt a szót most hallom elősször. Homályosíts fel, kérlek.