Kamikaze írta:


Ez így nem igaz. A Meteor végsebessége 965 km/h volt.
Ugyanakkor a sárkányszerkezet konzervatív kialakítása okán, a műrepülési tulajdonságai nem érték el a Me262-es tulajdonságait.

Megbízhatósági szempontból a Meteor (pontos típusjelzése: Gloster F.41 Meteor III.) 822 kp tolóerejű Rolls-Royce Welland hajtóművei lényegesen jobbak voltak az Me 262-es Junkers Jumo 04-es hajtóműveinél, aminek az oka a stratégiai fontosságú nyersanyagok hiánya volt, különösen a rendkívül magas hőmérsékleti viszonyoknak ellenálló fémeké és ötvözeteké. A kész hajtóműveknek is csupán, elvileg, 50 órás élettartama volt - a legtöbb 004-es csupán 12 órát bírt ki. Egy tapasztalt Me 262-pilóta is legfeljebb 20-25 órás hajtómű-élettartamra számíthatott, ha óvatosan kezelte azt.
Az Me262-es végsebessége 870 km/h volt, tehát 95 km/h-val volt lassabb a Meteornál!
Ez rendkívül sok!

Ennek az oka is, a Jumo hajtóművek silány minőségében, és éppen ezért visszafogott teljesítményében keresendő.

A sárkány azonban forradalmian jobb volt, mint a Meteoré.
Harckörülmények között a Meteor pilóták gyakran tapasztalták, hogy a gépük, a hanghatár közeli helyzetben gyakran vált közel kormányozhatatlanná (és csak lassítást követően nyerték vissza rajta az uralmat), míg a Schwalbe-nél ilyen jelenség nem fordult elő, éppen a nyilazott szárnyak és vezérsíkbelépőélek okán.
Ez utóbbinak a szubszónikus határon való repülés nem okozott gondot. (Ezt a sebességet zuhanórepülésben érték el az Me-k.)

A Meteor első szériáját (MkI.) 1944 júliusában adtak át a RAF 616. századának (16 gépet), így ez lett a világ első katonai egysége, amely szokványos üzemi körülmények között sugárhajtású repülőgépet használt. A század a Meteorokat hamarosan bevetette a német V1-es siklóbombák ellen - kettőt hamarosan meg is semmisítettek (1944. augusztus 4-én) Dél-Anglia felett.
(Ugyanekkor - néhány nap különbséggel - állt hadrendbe az Me-262 is, azonban nem egy szokványos repülőszázadnál, hanem az Erprobungskommando 262, az Me 262 handrendbe állítását előkészítő berepülési egységnél. Az első szokványos egység, éppen az első szériapéldányok hajtómű és orrfutóproblémái okán, Jagdverband 44 (JV 44) megjelöléssel, Adolf Galland vezetése alatt, csak 1945. februárjában jött létre.)

Az első nagyobb sorozatban gyártott Gloster modell a Meteor Mk.III-as volt, ezekből 210 hagyta el a Gloster cég üzemét. A sorozatból az első 15 repülőgép Rolls-Royce Welland, a többi Rolls-Royce Derwent hajtóművekkel készült, és a sorozat utolsó 15 gépén módosították a hajtóműburkolatot (az ugyanis a Welandhoz volt tervezve, a Derwantnak karcsúbb volt, és ezért kisebb ellenállású burkolattal szerelhették, ami a gép teljesítményét is növelte. Korábban azért nem cserélték, mert a régi burkolatból volt elég, és fontosabbnak ítélték a gépek gyors hadrendbe állítását, éppen az Me262 veszély miatt, mint kivárni az új burkolatokat gyártó gépsor elkészültét, és a burkolatok legyártását).

Két Meteorokkal felszerelt RAF század a Szövetséges 2. Harcászati Légi Hadsereg keretében repült a háború utolsó heteiben az európai kontinens felett, de arról nincs feljegyzés, hogy Meteorral közelharcba kerültek volna valaha is a német sugárhajtású vadászgéppel, a Me 262-essel.<br><br>Szerkesztette: Hajcihő, Időpont: 2010-04-02 12:30

Kamikaze írta:


A dolog így nem állja meg a helyét. A Meteor végsebessége 965 km/h-volt. Tehát elvileg 95 kilométerrel volt gyorsabb az Me-262-nél.
Gyakorlatilag azonban a sárkányszerkezet konzervatív felépítése okán - harckörülmények között - ezt nem tudták elérni, mert a hanghatár közelében a kormányfelületekről levált a légáramlás, és a gép kormányozhatatlanná vált.

A V1-ek ellen pedig a gép bevált, igen sokat lőttek le vele.

Éppen a konzervatív gépsárkány okán hezitáltak sokáig a szövetségesek, hogy Európában bevessék, mert az Me 262 - repülőtulajdonságai okán - \"megette volna a Glostert.
Aztán mégis bevetették, de - szerintem - szerencséjükre, nem kerültek harcérintkezésbe Me 262-esekkel.

Hajcihő írta:


Bocsi de én ezt írtam:

\"A Meteor F Mk I-nek 660 km/h volt 3,050 m magasságban a sebessége\"

és nem a Gloster F.41 Meteor III.-ról írtam...

Hajcihő írta:



Kedves Hajcihő!

Akkor nézzük a tényeket:

1. a Hawker Tempest-ek: 638 db
2. a de Havilland Mosquito-k: 428 db
3. a Spitfire XVI.-ok: 303 db
4. a Mustangok: 232 db
5. az egyéb típusok: 158 db V1-et lőttek le!
(Ebből a Gloster Meteoroknak, a 616. század állományából, mindössze 13 db V-1-est jutott!!!)

Idézlek mégegyszer:
\"A V1-ek ellen pedig a gép bevált, igen sokat lőttek le vele.\"

Hát, a fenti számadatok tükrében nincs igazad!!!

Harcsa írta:

Moderálva. Kérlek válogasd meg a szavaidat.
GiXeRCool<br><br>Szerkesztette: GIXeRCool, Időpont: 2010-04-02 22:35

Kamikaze írta:


Igen, mindössze 3, vagy 4 nap alatt.

Utána átvezényelték őket Európába.

Hajcihő írta:


Én úgy tudom, hogy 1944 június - augusztus közepe között érték el ezeket az eredményeket és nem 3 vagy 4 nap alatt...

Kamikaze írta:


Jól tudod, de én is.

Ebből ennyi volt a célirányos bevetés, ugyanis a Meteorokat máskép kellett a célra vezetnie a földi irányításnak, mint a légcsavarosokat.

A legtöbb időt azzal töltötte mind a földi irányítás, mind a pilóták, hogy tapasztalatokat gyűjtöttek, és kidolgozták a szükséges technológiákat és taktikákat.

Könnyen belátható, hogy szükség volt erre, hiszen a Meteoroknak más volt az emelkedési sebessége, a fordulóköre, a gyorsulása, a fékezése, és gyakorlatilag majd minden paramétere.

Szóval tanulni kellett a bevetését.

Arról esetleg nincs adatod Kamikaze, hogy hány V-1-es szárnyát sikerült a brit vadászpilótáknak, gépük szárnyával \"megbillenteni\", hogy ezáltal letérjen a pályájáról, és így idő előtt lezuhanjon?

Aki esetleg erről még nem hallott volna, annak leírom, hogy ez azért volt lehetséges, mert a V-1 - szárnyas bomba legnagyobb hátrányának viszonylag lassú - 640 km/h -, egyenes vonalú, állandó magasságú repülése számított.<br><br>Szerkesztette: Bazooka Joe, Időpont: 2010-04-02 17:43

Hajcihő írta:



Egy újabb infó:)

Tadeusz H. Rolski: Fehér sas kék mezőben c. könyvben (281. o.) szó szerint ezt írja:

„A Meteor-I nem felelt meg a hozzá fűzött reményeknek, nem vált be a V-1 elleni harcban, bár utazási sebessége jóval meghaladta a Mustangokét vízszintes repülésben ugyanis mintegy 750 km/h sebességet ért el. Hibája volt viszont kis fokú manőverezési képessége és pilótáinak tapasztalatlansága.”

Köszi Kamikaze, végül is ezek is érdekes infók.