HunBütyök írta:
A Lockheed Hudsonról mi a véleméned Hajcihő? Nagyon szép és igényes rpülőgép volt kép alapján.
Nem tudom, milyen szempontból kérdezed.
A maga műfajában jól teljesítő, az Electrából kifejlesztett modell volt, éppen úgy, mint a Ventura.
Csinos, héjszerkezetes felépítésű utasszállító gép, amit viszonylag egyszerű volt bombázó, felderítő, torpedóvető, tengeralattjáró-elhárító feladatokra átépíteni.
Ugyanakkor - mint számtalan más esetben is - egy kényszermegoldás volt, amikor sürgősen kellett hadicélokra kialakítani egy repülőgépet.
Ezért aztán pl. hajlamosak voltak a terheléstől a szárnyak lemezei meggyűrődni, egészen addig, amíg ezt a Venturánál - nem egyszerűen - kiküszöbölték.
Ez utóbbi már pl. 80 km/h-val gyorsabb is volt a Hudsonnál.
A II. világháború jellemzője volt, hogy elfogadták a - fajlagosan - alacsony veszteségeket a repülőgépek műszaki paraméterei, konstrukciós hibái okán (jellemző példa: B-26 Marauder), ugyanez a polgári repülésben elfogadhatatlan.
Ebből a szempontból a Hudson - éppen civil előzményei okán - a jól teljesítő gépek közé tartozott, éppen úgy, mint pl. a DC-3 (C-47 Skytrain), vagy a Junkers Ju-52.
Szóval az összehasonlítás - szállítási típusú feladatoknál - a harci feladatra tervezett gépekkel szemben, a civil előéletű gépek javára billen.
Ugyanakkor harci feladatok elvégzése szempontjából, még az erre a célra átépített gépek sem voltak feltétel nélkül alkalmasak, sok olyan hiányossággal küszködtek, amelyek éppen a civil alkalmazásra történt tervezésüknek volt \"felróható\".
Ilyen volt pl. a Dornier Do 17, \"Repülő ceruza\" is, amelyet (bár a rejtett légierő gépeként \"gyorsbombázónak\" tervezték), lényegében egy - éppen az Electra szellemiségében konstruált - postarepülő volt (a civil légibemutatókon így is propagálták), ezért aztán a hadialkalmazás élvonalából igen gyorsan kikopott. De hasonló gond volt az FW-200 Condorral is, amelynél sintén nem lehetett megoldani - még jelentős megerősítés árán sem - a kifogástalan hadrafoghatóságot.
Száz szónak is egy a vége: A jelentősen eltérő feladatok és igénybevétel, minden áttervezett gépre rányomta a bélyegét, bármely konstrukcióról is legyen szó.
Egyébiránt, ha már a Lockheed gépeiről van szó, akkor az én nagy kedvencem, a Howard Huges által megrendelt, és minden légcsavaros-dugattyúsmotoros szállító-utasszállító csúcsa, a legszebb ilyen gép, a Constellation, és annak minden katonai és civil változata.
Egyszerűen csodaszép, és kecses. (Továbbá, már az első változata is a B-17-es 2500 pacis Wright R–1820–97 csillagmotorjaival röpködött, összesen 10.000 lóerőt birtokolva, lényegesen nagyobb sebességgel hasznosítva azt, köszönhetően - többek között - az 5 méter átmérőjű légcsavarjainak.)
Ugye gyönyörű?
A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.
És egy kérdés: Ki tudja, hogy miért alakították ki, a legjellemzőbb külső jegyét, a háromosztatú függőleges vezérsíkját?<br><br>Szerkesztette: Hajcihő, Időpont: 2010-06-12 11:31