Köszi, így már világos. Kezdem sejteni hogy a zsákmányolt japán Zero-ba miért nem nagyon fértek bele az angol és amerikai pilóták. Mivel a japánok nem nagyon használtak ejtőernyőt, az ülésen nem igazán lehetett hely egy vastag \'pótpárnának\'.

A kínaiak átlag magassága(ma)160cm.

Na egy kérdés a szakértőkhöz. Valójában mit jelent a hatótávolság? Szerintem azt a távot, ahonnan a gépezet még hazarepülhető. Egyes források szerint a maximálisan megtehető távot egy feltöltéssel. Ebben a kérdésben érzésem szerint ugyanolyan a zűrzavar, mint hogy repülőgéphordozó vagy repülőgépanyahajó. Ha a hatótávolság egyenlő a max. megtehető úttal, akkor elrepülök a célig, megcsinálom amiért jöttem és utána?

Kielégítő a válasz?



Repülőgép anyahajó, repülőgép hordozó: Mi magyarok az előbbi, míg az angolszászok az utóbbi megnevezést (aircraft mother ship, aircraft carrier) részesítjük előnyben. Mindkét nyelven mindkettőt használjuk, mi az anyahajót többet, az angolszászok meg az aircraft carriert többet. Tök mindegy, ugyanazt jelenti.

Tökéletesen kielégítő, köszi. Ami az anyahajót illeti, szerintem az angolszász kifejezés a helyesebb. Anyahajója lehet egy rombolóflotillának, vagy valamilyen harci egységnek, ami fölött \'anyáskodik\', ellátja őket üzemanyaggal, lőszerrel, kajával meg ami kell. A repülőgéphordozó önmagában támadó harci egység, csak nem ágyúkat hanem repülőgépeket szállít fegyverzetként.
Még egy kérdés. Az Me 109 jobbszárnyán áll egy ember és veszettül teker valami kurblifélét. Ez volt az indítómotor? Egyáltalán; hogyan indították ezeket a bazi nagy, sokszor többezer Le-s motorokat? Gondolom nem elektromos önindítóval. Ennek a súlya még akkor is nagyon sok lenne ha az akkumulátorokat otthagyja a gép a földön.
Esetleg külön kis benzinmotorral mint az oroszok a nagy dízeleket a vontatókban?

Metalljacket írta:


A hatótávolság annak a repülőtérnek a távolsága, ameddig a légijármű meghatározott hasznos teherrel képes elrepülni és ott leszállást végrehajtani úgy, hogy az előírt tüzelőanyag-tartaléka megmarad.
A hatótávolság függ a rendelkezésre álló tüzelőanyag mennyiségétől, a repülési üzemmódtól, a repülési körülményektől (szél és hőmérséklet). Minden típusra adott a tüzelőanyag tartályok befogadóképessége és a megengedett legnagyobb hasznos teher, amelyet az üres tömeg, a felszerelések súlya és a legnagyobb felszállótömeg határol.
Így eleve két hatótávolság van: a legnagyobb tüzelőanyag-mennyiséghez és a legnagyobb hasznos teherhez tartozó.
Az, hogy a rendelkezésre álló tüzelőanyag-készlettel mekkora utat képes megtenni a repülőgép azonos meteorológiai körülmények között, attól függ, hogy mennyire sikerül betartania az optimális üzemmódot.

Ezt nem kicsit árnyalja, hogy pl. a vadászrepülőgépeket nem arra szánják, hogy eljussanak valameddig, ott integessenek egyet, majd visszaforduljanak, hanem ott légi célokat kell leküzdenie, légiharcban, és ezután még képesnek kell lennie visszatérni a hazai reptérre.

Ezt a fajta hatótávolságot bevetési távolságnak hívják, amely az oda-, és visszaút távolságából, és a légiharcra szánható idő (azaz a teljes fogyasztással /harcsebesség/ eltölthető időmennyiség) összességéből áll.

Ez azonban nem az egyes gépek műszaki, hanem harcászati jellemzője (amely természetesen függ az adott típus műszaki tulajdonságaitól).

Kielégítő a válasz?

Repülőgép anyahajó, repülőgép hordozó: Mi magyarok az előbbi, míg az angolszászok az utóbbi megnevezést (aircraft mother ship, aircraft carrier) részesítjük előnyben. Mindkét nyelven mindkettőt használjuk, mi az anyahajót többet, az angolszászok meg az aircraft carriert többet. Tök mindegy, ugyanazt jelenti.<br><br>Szerkesztette: Hajcihő, Időpont: 2010-09-27 10:42

Hajcihő írta:


Magam sem írtam volna jobban le! Gratula!

Kamikaze írta:


Köszi. Bár ezt nekem illik tudnom.

Hajcihő írta:
Miért,tán a valóságban tábornok vagy?