Jumo 222. Több változatban gyártották 1800-2200 Le teljesítménnyel. Az öszehasonlító körvonalrajz alapján nem volt \'vastagabb\' mint a soros motorok, valószínűleg ezért a szokatlan, négysoros elrendezés. A hűtése szintén nem jellemző a csillagmotorokra, mert folyadékhűtéses. A szelepszárait a Wright Cyclone motorokhoz hasonlóan fémnátriummal hűtötték. Használták a Do 217, Me 410, Ar 240
tipusokban. A próbapéldányokat viszont a jó öreg Ju 52-ben tesztelték. Egyébként jobb egér, tulajdonságok, és ha kifejezetten nem nevezted át névtelenre, olvashatod a kép címét. Ha rejtvényt akartok feladni, akkor erre is oda kell figyelni. Ja és a világért sem akarnék beleszólni, de van egy kézifegyverek oldal is.

Metalljacket írta:


Azt látom, hogy vízhűtéses a szentem, de mennyire volt ez eredményes, hiszen az eltolt csillag elrendezést azéért (is) hozták létre a többsoros léghűtéses motoroknál, mert így oldották meg a hűtésüket.
Ez a motor pedig egymás mögé rendezi a hengereket. Kétségkívül rendkívül ötletes konstrukció, de - éppen a vízhűtés okán - nem egy könnyű darab, (bár - feltehetően - megoldották a súlyproblémát) a sok henger pedig nem egyértelműen teljesítménynövelő, éppen a sok hengerben fennálló súrlódás okán.
Az 1800-2200 lóerőt sokkal egyszerűbb felépítésű motorok is képesek voltak teljesíteni, gyakorlatilag azonos méretben, így nem igazán érthető a számomra, hogy mi indította ennek a konstrukciónak a megvalósítására a mérnököket.
Ez egy rettenetesen bonyolult motor, és nincs róla ismeretem, hogy valaha is eljutott volna a csapatpróbákig, arról nem is beszélve, hogy bármely gépben rendszeresítették volna.
Ez - igencsak nagy valószínűséggel - egy tökéletes kudarc volt.

Ez bizony tökéletesen így van. A Junkers \'39-től szenvedett vele, több változatban is gyártották. Az említett géptipusokból is látható hogy csak kísérleti szériákban használták, nagy sorozatú gépekben nem. A fő motíváció szerintem egy olyan motor megalkotása lehetett ami csillagmotor létére ugyanolyan karcsú mint egy soros. Lehet ugyan sínbiciklit is csinálni, de minek?

Megnéztem a német nyelvű Vikipédián. A száraz súlya majdnem 1100 kg. volt, 6x4 hengerrel. 1943-ig próbálkoztak vele, aztán föladták. Lökettérfogat több mint 49 liter volt.

Gipszj írta:


Azóta én is megnéztem, és a súlya önmagában nem volt elborzasztó a Wright Cyclone Duble Whaspnál csak 17 kg-val volt súlyosabb, viszont cefet bonyolult volt.

Tipikus német tulajdonság, agyig túlbonyolították.

Ez igaz! Az amerikai technika jóval gyakorlatiasabb volt, hasonlóan az oroszhoz. Pár éve jártam egy amerikai csúcstechnikás nyomdagép belsejében, és meglepve kérdeztem a kollégámtól: nem az oroszokkal gyártatták ezt le? Az elektronika világszínvonalú, de a mechanikán csak a legszükségesebb megmunkálások. Lángvágó nyomai és századmilliméteres köszörülés egymás mellett. Végül is működik, nem?
És végül egy újabb link, ezúttal Stukaimádóknak:
www.nexusboard.net/sitemap/6365/junkers-...die-legende-t297556/

Metalljacket írta:


Az amerikaiak hozzáállása rendkívül gyakorlatias. Ahol számít a precíziós megmunkálás, ott kiemelkedően pontosan hozzák létre. Ha azonban attól egy milliméterre nincs szükség ilyen kidolgozásra, hát ott eszük ágában sincs holmi \"szépészeti megfontolásból\" kicsicsázni az eszközt.
Ráadásul további két nagyon praktikus megfontolásuk is van: 1.) hülyebiztosra gyártják a cuccaikat, 2.) kizárják annak lehetőségét, hogy valaminek a létrehozásánál a - létrehozására képes átlagembernek - mérnöki számításokat kelljen végeznie.
Mondok mindkettőre példát: a villanykapcsolókra felírják, hogy mikor van ki-, vagy bekapcsolt állásban, a mikrohullámú sütőkre felírják, hogy alkalmatlanok élő állat megszárítására, vagy melegítésére.
A másik; Amerikában a legtöbb ház könnyűszerkezetes, azaz vázszerkezete van, így mind megépíteni, mind átépíteni könnyű, nem kell hozzá egyetemi végzettség. Ha egy stud-ot (oszlop) kivesznek a raszterből, mert - mondjuk - egy ajtót akarnak a helyébe tenni, akkor a szabvány azt mondja, hogy az áthidaló gerenda alá (amelynek kétszer olyan vastagnak kell lennie, mint egy oszlopnak), kétszer annyi oszlopot kell helyezni, mindkét oldalra elhelyezve, mint amennyit kivettek. Tehát, ha egyet, akkor kettőt, ha kettőt, akkor négyet, ha hármat, akkor hatot, stb, stb. Tehát nem kell számításokat végezni hozzá, hogy statikailag megfelel-e a szükséges mértékig, hanem egyszerűen sokszorosan megerősítik a szerkezetet. Mi a fenének gondolkodni rajta? Ha kétszer olyan erős, mint kellene, akkor biztos elég erős. Egyszerűen nem bíznak a munkásra olyan feladatot, amihez egyetemi végzettség kellene. Nincs rá szükség.

Női WASP pilóta története:

www.ksmu.org/content/view/7423/66/

Kamikaze írta:
Nem nagy cucc.

Egy B-29-es sztori:)

online.wsj.com/article/SB100014240527487...549962220663520.html

Kamikaze írta:
Ez már jobb.Te Kamikáze,honnan szeded az ilyeneket?

Nekem már azt ítra ki, hogy a lap elérhetetlen, biztos rosszul csináltam valamit.

Na ez vajon milyen madárka? Bemutatón repül egy Spitfire és négy mai sportgép társaságában. Sportgépnek kicsit nagyocska. Saccra kb. akkora lehet mint egy Thunderbolt. Amerikai a neve alapján ( Skyraider ), de kivehető rajta az ötágú fehér csillag is. Akárhogy nagyítom, puskacsövet sehol se látok rajta. Felderítőnek valahogy karcsúbbat képzelnék, bombázónak meg fura puska nélkül. A törzséről ítélve még torpedóvetőnek nézném leginkább. Az Avanger valamilyen utódja lenne?
Eddig úgy tudtam hogy az utolsó amerikai katonai gép amelyik dugós motorral épült, az F4U Corsair volt.
A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.
A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez. A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.

Na mégegyszer. Ezt a képbeillesztést még gyakorolni kell.
A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez. A kép rejtve van vendégek elől, jelentkezz be vagy regisztrálj a megtekintéshez.

Elsőre nekem ez egy Douglas A-1 Skyraider-nek tűnik. Ilyen gép szerepelt a Katonák voltunk c. filmben is.