HunBütyök írta:
Hajcihő, a kémia sosem volt erősségem de a szikrakép ne az ami egy egyszrű fizikai ksírélet eredménye. Eme kísérlet célja pl. az acál jellegének és összetételének vizsgálata., Mondjuk köszörhöz illesztjük az általunk kiválasztott acélt és megnézzük milyen szikraképet mutat. Különböző sziládrságú, ötvözető, széntartalmaú acélok más más szikrákat rajzolnak ki. Ez az nem?
Nevelőapám kovács

TSZ-ben ekét és tárcsavasat javított, ő mesélte ezt.
De bizony hogy az!
Az acél minőségének a legegyszerűbb és leggyorsabb megállapítási módja, ha a megköszörüljük, és a szikra színéből megállapítjuk, hogy milyen a keménysége, azaz mennyi a széntartalma. Minél fehérebb a szikra, annál magasabb a széntartalom.
Ha valakinek a kezébe kerül egy acéldarab, és van hozzá egy etalonja, és általában van, legtöbbször egy kirner, vagy egy kalapács, aminek a széntartalmát, azaz a táblázati besorolását ismeri, akkor ahhoz képest könnyen meg lehet állapítani némi rutinnal, egyszerű összehasonlítás alapján az anyag minőségét.
Ha meg ennél több a rutinja, akkor emlékezetből is meg tudja állapítani.
És nekem is van vasas szakmám, mert géplakatos is vagyok, miután a papám szerint az embernek legyen kétkezi szakmája.
De a lényeg az, hogy még egy ilyen egyszerű metallurgiai alapismerethez középfokú ismeretek szükségesek, és - nem mellesleg - ennek a kémiai összetevőit is oktaták, a szakmunkásképző iskolában.
Kovácsolni meg imádtam, ha majd lesz rá időm, talán megint fogok.
Egyébként meg a választ nem tőled vártam, ahogy a kémiai képletre sem (az meg gimnáziumi másodikos kémia), hanem szakértő barátunktól, különös tekintettel arra, hogy a képlet az egyik legáltalánosabban használt anyag összetételét mutatja, amit a haditechnika valaha is alkalmazott.
Izgatottan várom a válaszát rá, talán benne van az 500 szakkönyve valamelyikében.
Szóval le ne lődd a poént!

<br><br>Szerkesztette: Hajcihő, Időpont: 2010-09-18 00:27