A kvízben van egy kérdés hogy milyen harckocsi látható a gépen,és a lehetséges válaszok között 2 KV-1 van.Az egyik jó a másik meg nem.Ezt orvosolni kéne

Melyik szinten? Egyébként a kvíz hamarosan frissítve és bővítve lesz.

a legnehezebben

Javítva, köszi!

Koi, ne türelmetlenkedj. Lehet sok a hiba a cikkeidben és azokat kell orvosolni, vagy lehet hogy Koszta is egy ember és nem ér rá a te \"műveidet\" bámulgatni. Türelem.

Hibák, javítások:

Dornier Do 17 \'Fliegender Bleistift\' bombázógép c. cikkben:

- „A két típus jó teljesítményekkel mutatkozott be a nappali körülmények között, de hamarosan elavultnak tekintették mindkettőt.” mondat helyett inkább: „A két típus kezdetben jó teljesítményeket mutatott a nappali alkalmazások során, ám a gyors technikai fejlődés következtében mégis hamar elavulttá vált.”
- „A Do-17Z-1 500 kg-os bomba terhet vitt a Do-17Z-1 nagyobb teljesítményű hajtóművet kapott…” helyett: „…nagyobb teljesítményű motort kapott…”
- A technikai adatoknál jó lett volna megjegyezni, hogy melyik altípusról van szó.
- A Do 17 (és minden német repülőgép) típusjele kötőjel nélkül írandó!

Hibák, javítások:

Fieseler Fi 156 \'Storch\' mentő- és futárgép:

- A Fi 156 (és minden német repülőgép) típusjele kötőjel nélkül írandó.
- A technikai adatoknál jó lett volna megjegyezni, hogy melyik altípusról van szó
- Hajtómű helyett motor

Javítva, köszi.

Hibák, javítások:

Focke-Wulf Fw 190 vadászgép c. cikkben:

- „MW 50 feltöltőkompresszor” helyett „MW 50 víz-methanol befecskendezési rendszer”
- A technikai adatok a Focke-Wulf FW 190 D-9 altípusra vonatkoznak. (Bár a 790 km/h-ás végsebessége nekem kicsit soknak tűnik! Általában máshol 685-688 km/h-t adnak meg 6600 m magasságban, és 710 km/h-t 11000 m-en.)

Kamikaze írta:


Javítva.

Hibák, javítások

Focke-Wulf Fw 200 \'Condor\' felderítő/bombázógép c. cikk:

- hajtómű helyett motor (Technikai adatok)
- 4 db 1200 LE-s BMW-Bramo 323R-2 Fafnir 9 hengeres csillagmotor



Focke-Wulf Ta 152 magassági vadászgép c. cikk:

- hajtómű helyett motor (Technikai adatok)
- „A szolgálatba állított pár darab Ta-152 egyik speciális feladatköre volt a Messerschmitt Me-262” – kötőjel nélkül írjuk a német repülőgépek típusjelzését!
- „…a Fw-190 D Dóra” (Bővebben részben) szintén: Fw 190 D Dora
- A továbbiakban is kötőjel nélkül!
- „Az aggregátot egy kétfokozatú feltöltővel látták el…” helyett: A motort egy kétfokozatú…
- a negyedik képen Kurt Tank konstruktőrrel nem a Ta 152 modellje látható, hanem a sugárhajtású Ta 183-é! (Nem kapcsolódik a cikkhez, de nincs is képaláírás!)



Heinkel He 111 közepes bombázógép c. cikk:

- „A sok más típusához hasonlóan ez a még ma is meglehetősen modern külsejű gép 1937-ben a spanyolországi Kondor Légióban vizsgázott.” – Hogy modern külsejű gép lenne mostanában? Hát ezen lehetne vitatkozni! De legyen! De a mondat másik része pontatlan! Inkább: „…gép 1937-ben, a spanyol polgárháborúban, a Kondor Légió kötelékében először mutatkozott be.”
- „A B-sorozatot a DB 600-as hajtóművekkel épített He-111D követte.” – hajtómű helyett motor, a típusjelzést kötőjel nélkül írjuk és He 111, nem HE-111, vagy He-111!!!! (Ezt végig javítani kell!)
- „…háború végén még V-1 szárnyasrakéta” helyett: V1 szárnyas rakéta
- „A felderítő és szállító változataival együtt 1937-1944 között a Luftwaffe számára 6086 db, összesen (7000 db angol Merlin motorral) pedig 13.150 épült.” – Honnan az infó??? 1944 szeptemberig gyártottak 7.603 db-ot, és ehhez jön még (1956-ig) a spanyol gyártású Merlin motoros (CASA 2.111) változat: 236 db-al!

Az előbbiekben leírt hibajegyzékkel egyetértek egy kivétellel: A Fi 103, vagy másnéven V-1 NEM rakéta volt, hanem egy pulzáló sugárhajtóműves robotrepülőgép, mondhatjuk esetleg szárnyas bombának is, de semmiképpen sem rakéta.
Más. Az 5 cm-es repülőgépbe épített (gép)ágyú kaliberét centiméterben adták meg. 20mm-ig milliméter, afölött centiméter.
Bk 5-ös ágyú
A Fw Ta 154 fából épült, tulajdonképpen a brit Mosquito német megfelelője volt. Viszonylag jó repülőtulajdonságokat mutatott, de óriási problémát jelentett, hogy a gyártásnál felhasznált ragasztó túlságosan savas volt és szétmarta a fát. Emiatt több gép a levegőben szétesett. Nem találtam nyomát (ettől még lehetséges), hogy a Ta 154-be 5 cm-es ágyút építettek volna be. Számomra ez valószínűtlen két okból:
-Egy ilyen könnyű építésű gép (fa) ekkora erőtől, amivel egy(!) lövés járt valószínüleg szétesik.
-Egy olyan gépbe, aminek le kellett állítani a gyártását a szerkezet elégtelen szilárdsága miatt, nem valószínű, hogy egy ilyen böhöm nagy fegyvert beépítettek volna.
-Van még egy oka is amiért valószínűtlenek tartom: Egymotoros gép az túl könnyű (még fémből is), egy sorozatnak akkora visszalökő (fékező) ereje lehetett, hogy a repülőgépet az átesési sebesség alá lassíthatta volna. Az amerikaiak Koreában több modern , sugárhajtású repülőgépet veszítettek Po-2-vel szemben, mert a lassú Po-2 miatt fékezni kellett, a sorozat fékező ereje pedig leverte az amerikai gépet. Aztán rájöttek, hogy Po-2 ellen nem modern gépekkel kell harcolni, inkább a Skyrader-ekkel, Mustang-okkal vették fel a harcot az ilyen lassú gépek ellen.
Lényegét tekintve az itt leírtak a másik 5cm-es ágyúra is igazak.
További kellemetlenség: A lőszert a repülőgép súlypontjában kell elhelyezni, mert különben lövés közben a repülőgép orra föl (vagy le) vágódik. Ezt kézzel előre korrigálni szinte lehetetlen. A mai gépeknél a fly-by-wire rendszer számítógépe automatikusan mozgatja a kormányokat. Szintén kimozdítja a repülőgépet haladási irányából ha a fegyver lővonala eltér (párhuzamos is!) a rep.gép hossztengelyétől. (az ágyúcső hossztengelye nem megy át a súlyponton, egymotoros gépnél a motor útban van). Szerintem 1944-45-ben ezeket a problémákat egymotoros gépen nem lehetett megoldani.
Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-05-23 19:20

Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-05-23 19:44

Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-05-23 19:55<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-05-25 20:31

Oké! Jogosak a felvetéseid!
De én is pontosítanék néhány dolgot!
A V1-et is kötőjel nélkül írjuk!
De valóban nem rakéta volt! A pulzáló sugárhajtómű helyett magyarul (magyarosan) a lüktető-sugárhajtóművet írnám! Te egyszerűen átvetted az angol \&quot;pulsejet engine\&quot; kifejezést.
Cm - mm oké!
A Ta 154-es kétmotoros géppel is csak kísérleteztek (!), és nem rendszeresítették az ágyút! És ez nagy különbség!
Egymotoros gépről szerintem szó sem volt!<br><br>Szerkesztette: Kamikaze, Időpont: 2011-05-24 12:06

Hibák, javítások:

Heinkel He 177 \'Greif\' nehézbombázó c. cikk:

- &amp;#8222;A Luftwaffe már az 1930-as években hatalmas fegyverkezésbe kezdett, azonban csak a háború második felében érezte szükségét a stratégiai nehézbombázok kifejlesztésének.&amp;#8221; Pontosítsunk: a hatalmas fegyverkezés az 1930-as évek közepétől (versailles-i szerződés felrúgása után) kezdődött! Ha csak &amp;#8222;sima&amp;#8221; (rejtett formájú) fegyverkezésről beszélünk, akkor a fenti megállapítás helyes! Stratégiai magyarul hadászati (a fordító a strategic angol szakkifejezést valamilyen okból /lustaság, vagy nincs tisztában vele/ nem ültette át magyarra)! &amp;#8222;&amp;#8230;csak a háború második felében érezte szükségét a stratégiai nehézbombázok kifejlesztésének.&amp;#8221; &amp;#8211; a Szerző nincs tisztában a Versailles-i fegyverkezésre vonatkozó korlátozásokkal, valamint a német villámháborús elméletekkel. A versailles-i békediktátum megtiltotta ugyanis a nagy-teljesítményű motorok (pl. nehézbombázókhoz való) fejlesztését, gyártását! Így nehéz lett volna! Ezen kívül az 1930-as évek közepén voltak ugyan törekvések, és próbálkozások, ám a &amp;#8222;Blitzkrieg&amp;#8221; kidolgozása után ezek az elképzelések háttérbe szorultak, mivel megváltoztak a hadászati elvek. A légierő szorosan együttműködött a szárazföldi csapatokkal, gépesített alakulatokkal és gyors, átütő sikereket tudtak elérni. Maga a tagmondat önmagában jó is, ámbár a hadászati nehézbombázók szükségét azért mindig is érezték, nemcsak a háború második felében. Max. akkor döbbentek rá igazán, hogy talán hiba volt hanyagolni a kérdést! (De akkor még a német gazdasági lehetőségekről nem is beszéltünk&amp;#8230; Bonyolult és összetett dolog! Így utólag könnyű ítéletet alkotni, megmondani a helyeset!)
- &amp;#8222;1941-ben az RLM és Hermann Göring egy olyan pályázatott írtak ki, amely a mérnökök összes tudását igényelte.&amp;#8221; &amp;#8211; Azért mert Göring a Luftwaffe főparancsnoka volt, attól még nem ő (személyesen) írta ki a repülőgép-tervezési pályázatokat! Max. ő is jóváhagyta! (De sok vizet nem zavart!) Az RLM-nek volt pl. egy &amp;#8222;Technische Amt&amp;#8221; nevű hivatala, amely az új repülőgépek fejlesztéséért felelt. Na most ott voltak különböző beosztású (repülő) mérnöki papírokkal rendelkező emberek (pl. a Luftwaffe főmérnöke stb.), akik a különféle (repülőgépgyári) tervezeteket, modelleket, prototípusokat stb. elbírálták, hogy technikailag megvalósíthatók-e! Göring bár kiváló I. vh-s pilóta volt, de őszintén megmondva a repülőgép-építéshez nem értett! Mint, ahogy a pilóták többsége sem!
- Zuhanóbombázó szót egybe írjuk
- A nehézbombázó és a zuhanóbombázó feladatkör egészen más szerkezetű és felépítésű gépet igényel. Ezért furcsa, hogy miért erőltették a németek a He 177-et ez utóbbi feladatkörben is&amp;#8230; Végülis Göring erőltette a már futó programot!)
- &amp;#8222;Viszont a próbapadon nagyon megbízhatatlannak bizonyult motor rendszerint kigyulladt, és ha erőltették a motort, akkor leállt. Így nem tudták pontosan, mit bír a motor. Erre semmilyen körülmények között sem lehetett azt mondani, hogy üzembiztos, de még azt se, hogy kísérleti repülésre alkalmas.&amp;#8221; &amp;#8211; Ez elég zavaros megfogalmazás&amp;#8230; (Azt mindenesetre tudták, mikor gyullad ki&amp;#8230;) A lényeg: a motor megbízhatatlanul működött, és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A repülőgép állandó problémás &amp;#8222;részei&amp;#8221; a motorok voltak! Ennek ellenére a kísérleti repüléseken mégis kipróbálták&amp;#8230;.
- &amp;#8222;Ernst Heinkel ellenezte Herman Göringnek, hogy ne kerüljön sorozatgyártásra a típus, de Herman Göring nem engedett és elkezdődött a sorozatgyártás.&amp;#8221; &amp;#8211; fogalmazás!!!
- &amp;#8222;Összesen 8 db nullszériás példány készült el, majd megkezdődtek a próbarepülések.&amp;#8221; &amp;#8211; inkább berepülések.
- &amp;#8222;A 8 gépből 6 lezuhant, 1-nek pedig leálltak motorjai, és kényszerleszállást hajtottak végre vele. Más esetben soha többé nem került volna az RLM asztalára, de a Luftwaffe engedélyezte a további gépek elkészítését.&amp;#8221; &amp;#8211; átfogalmazás!!! &amp;#8211; és inkább: a Luftwaffe felső vezetése.
- &amp;#8222;Nem véletlen, hiszen ha elindult egy kötelék, ami kb. 20 gépből állt, abból 3 fel sem tudott szállni, 5-öt lelőttek az ellenséges vadászok, 8 kigyulladva lezuhant, 1 kényszerleszállást hajtott végre, és csupán 3 tért vissza a bázisra, ami közül 2 valószínűleg a következő bevetéskor megsemmisült.&amp;#8221; &amp;#8211; gondolom ez volt a legkirívóbb eset! De én a &amp;#8222;ha&amp;#8221; helyett inkább az &amp;#8222;előfordult olyan eset is, amikor&amp;#8230;&amp;#8221; szavakat használnám!
- &amp;#8222;Bár a gép műszaki fejlettsége engedte, hogy éjjel-nappal használják, mégis a motorhiba olyan súlyos volt, hogy legtöbbször nem kapott engedélyt a felszállásra.&amp;#8221; &amp;#8211; a gép műszaki berendezésein, illetőleg a pilóták képzettségén múlott elsősorban, hogy melyik napszakban használják!
- &amp;#8222;A kényes motor nagyon gondos ápolásra szorult, így tábori futópályák közelében nem lehetett karbantartani.&amp;#8221; &amp;#8211; A tábori futópályák &amp;#8211; plusz pont a Szerzőnek!! (ez a helyes kifejezés!) Kisebb javításokat (karbantartásokat) azért el lehetett végezni, de pl. az élettartam növelő, nagy szerízeléseket (amik motor kiépítéssel jártak) valóban nem lehetett! (Ez más típusoknál is így volt! Tábori repülőtéren nincs olyan szerviz-háttér, mint egy gyárban, üzemben!)
- &amp;#8222;A keleti fronton 700 gép volt szolgálatban, 1942-től. De 1943-ra már alig 57 gép volt hadba fogható.&amp;#8221; &amp;#8211; pontosabban: 700 példánya szolgált a keleti fronton, de nem egy időben, hanem a háború évei alatt összesen!
- &amp;#8222;Gyártását 1944. szeptemberében leállították, anyaghiány miatt. 1944 októberében kivonták a szolgálatból. A gépeket különleges alakulatok még 1945-ben is használták (pl. KG 200).&amp;#8221; &amp;#8211; 1944 közepén/végén minden bombázó (!) gyártását leállították, kivéve a sugárhajtású gépekét! Ha kivonnak valamit a Luftwaffe szolgálatából, akkor már a KG 200-nál sem repül!!
- A szöveg teljes átfogalmazása szükséges, mert a nyelvezetén igencsak érződik, hogy az idegen-nyelvű fordítást nem mindenhol sikerült a magyarba átültetni!

Kamikaze írta:

Alapvetően a fogalmazásom pontosságával van baj. Tulajdonképpen körbe akartam járni a témát, de ez nem igazán derül ki a hozzászólásomból. Egyébként az egyik ágyúnál meg van említve egy egyhajtóműves is, a He 162 Volksjager, de ezzel együtt is félreérthetően fogalmaztam.
Újraolvastam az irományom és sajnálattal be kellett, hogy lássam, a szövegemben a Ta 154-t egymotorosként emlegetem. Sajnálatos, annál is inkább, mert a Ta 154-ről viszonylag részletes anyaggal rendelkezem, onnan vettem a ragasztó problémát is.<br><br>Szerkesztette: Gipszj, Időpont: 2011-05-25 20:35