Liberator írta:
Az ilyen esetekben nem azt az embert terheli a felelősség, aki kiadta a parancsot? Minden esetben az elkövető is bűnös, és csak enyhítő körülményt kaphat a bíróság előtt?
Erre írtam, hogy jogilag nem egyszerű a dolog.
Ha pedig nem ismerem az ítélet összes körülményeit, márpedig nem ismerem, akkor - legalábbis jogállami bíróságok esetén - feltételezhetem, hogy megfelelő ítélet született.
Miért? Mert a bíróság esetében is igaz az ártatlanság vélelme, és egy független bíróság nem fog koncepciózus ítéleteket hozni.
Mint írtam, kétféle bűncselekményt a közbeszédben nagyon gyakran kevernek. Az egyik a háborús bűncselekmény, a másik a katonai, szolgálati bűncselekmény.
Nagyon szívesen kibontom a kettő közötti különbséget, ha valakit érdekel.
Itt csak megerősítem, háborús bűncselekmény elkövetéséhez, még csak katonának sem kell lenni.
A katonai bűncselekmény, ami - az esetek többségében - kapcsolatban van a parancslánccal, alkalmas arra a védekezésre, hogy valamely cselekményt parancsra hajtottak végre.
Ebben az esetben - enyhítő körülményként - szóba jöhet, hogy a parancsmegtagadás a parancsmegtagadó életét biztosan veszélyeztette volna.
Ezt vizsgálni kell.
Itt számtalan körülmény játszhat közre.
Ezért nem egyszerű a dolog.